Mi kell még
Robotolok botorul,
de botorkálok csupán,
így néha megbotolék a sötétben,
s fejem beszorul bután egy ékbe,
ahol idétlen képben
jelennek meg propánbután-szellemek
fegyelmezésképpen
Ilyenkor néptáncosokkal botozok
vagy szobrászok közt szobrozok
szellemileg szigorúan szirmogva,
konokon tartom féken gusztusom,
Jesszusom, mit lehet még?
kokaint kéne
felütni féktelenül, mint Kokó a boxoló,
aki koxolás helyett
botoxoló bemondókat döfködő
ütvekúróként van el most,
mint egy meggybefőtt,
s izgatott (mint Rex felügyelő)
szex előtt
s ha a nő reszketőn elveszejt egy keszkenőt,
annál, aki megtalálja...
az elveszett szüzesség éget,
ő intim csókot ád előtte érte:
megtesz egy szívességet
Bugyingójában fecske nőtt,
de nem csinál nyarat,
hanem csak nyalat mereven,
bűze vadat s halat szégyenít,
s mi jó: falat épít nője köré éppen itten
a görény Kelemen
Vagy színpadot, melyre kabátban fellépve
Szörényi Levente vagy bárki más,
sörényét levedlett magyar kórtárs
megitt egy hígfos itókát megint
bevedlette egyben, s lehányt
egy keresetlen leányt
(ezt Rex persze megette,
a kását nem kerülgette,
mint Matthias, a transzvesztita
Lady Dömpert helyettesítő azbesztcica
a doktort, vagy az öt ker.-t …)
kislány, ha jön Vuk, ugorj el hip-hop,
ez Mária országa. Kopp.
Vége. (Nyugodjék békébe)
Előrerévedek még élve a múltba
s nem vissza a jövőbe,
a fluxuskondenzátor durva,
de egy luxus, kompenzáló kurva
gesztusnyelven szólva megoldja,
gusztus hol nem gátol: a porba,
de most épp támaszpont-útra
lépett, hogy az ott pocoló katonákat lesújtsa:
használtan-kábán a számlát benyújtsa,
nyelvét kasztráló mód felett kiöltte,
hogy szerepét betöltse
Önnek vannak erkölcsey, Ferenc?
s vannak-e szemölcsei odalent,
hol a madár se jár
veled, te poszt-pubertás proletár panelhuszár
Figyejjémá Feri, keresett a Ricsárd,
de milyen Ricsárd?
hú iz szétkúrja a picsád
Anyád! A szúnyogok tanyát vertek
a viharverte agyfaszverő sereg előtt,
s szívják a vérből a drogot
a narkós kurva szúnyogok
Hozzak haza is gonorrheás kéjnőt,
ha Gomorra eljő?
Ott Szodoma százhúsz napja osztja az áldást,
itt Ozora kábult papja áldja az osztást
Egy piszoárba vedlett fanszőrnek érzem
magam én is, melyet valaki éppen
lepisál, kinek közben megérkezik beléből
a szorulásban ott ragadt heti sár
Mondom: kondom! mordulj ide sátán asszony,
Mordorból egy raklap random sárkány basszon
szájba, Gonosz Gárét hallgatok egy márkás szatyron állva ülve,
fejemből e megfogant esetlen-fogatlan
víziót ad-hoc esetlegesen szavakká szülve,
kissé megszédülve, s megszelídülve
foganatlan klisé-áldomást mondok a jó tokaji óbor emlékére,
mely most többet érne, mint egy kóbor Mária Terézia Emlékérem,
a májnak porzón fáj várnia, kell még pia, életem
és vérem véle legyen tele –
mi kell még, kérem?
/2012.szept.5./
